A kortárs képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti, intermediális, és ipari tervezőművészeti művek, továbbá a restaurálási tevékenység szakértésében, szakértői munkájában közreműködő szakértők névjegyzékét a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelettel módosított 83/1982. Mt. rendelet alapján mellékelten tesszük közzé.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által jóváhagyott szakértői névjegyzéket a Képző- és Iparművészeti Lektorátus állította össze. A szakértők a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület, a Magyar Tervezőgrafikusok Egyesülete, a Magyar Designer Céh, a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Magyar Fotóriporterek Egyesülete, a Magyar Alkalmazott Fotográfusok Társasága, és a Magyar Restaurátorok Egyesülete, továbbá az országos múzeumok, szakintézmények szakmai ajánlása alapján kerültek a névjegyzékbe.

1.) A szakértői névjegyzék két fejezetre tagolódik:

I. Művészettörténész, művészeti író szakértők névjegyzéke, a szakterület feltüntetésével, illetve felsorolásával.

II. Alkotóművész szakértők névjegyzéke, az alábbi műfaji bontás szerint:

a.) festészet
b.) szobrászat, éremművészet
c.) képgrafika
d.) tervezőgrafika
e.) fotóművészet
f.) intermédia
g.) textilművészet, bőrművesség (a szűkebb szakterület feltüntetésével)
h.) kerámia-, porcelán-, üvegművészet
i.) ötvösség, fémművesség
j.) belsőépítészet, bútorművesség
k.) díszlet- és jelmeztervezés
l.) szerszám-, gép-, műanyag-, fémtömegcikkipari formatervezés, rendszertervezés, játéktervezés
m.) restaurálás (a szűkebb szakterület feltüntetésével).

Adatvédelmi okok miatt a szakértői névjegyzékben a szakértők címéből csak a település nevét tüntettük fel. A szakértők teljes lakcímét, munkahelyét, telefonszámát a Képző- és Iparművészeti Lektorátus tartja nyilván, megkeresésre erről tájékoztatást ad.

2.) A képzőművészeti, iparművészeti és fotóművészeti alkotások, a restaurálások szakvéleményezésével a Képző- és Iparművészeti Lektorátus - a névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával - mint művészeti szakértői intézmény foglalkozik. Az intézmény a szakértői bizottság szakvéleményét jegyzőkönyvben rögzíti, a minősítésről hivatalos szakvéleményt ad ki.

A nyilvánosságra hozott szakvélemény szakmai ajánlásként használható fel.

Szakértői vélemény kérhető többek között:

• önkormányzati jelképek grafikai tervének heraldikai és esztétikai bírálatára
• megbízásra készülő képzőművészeti, iparművészeti alkotások, pályázatok értékelésére
• képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti kiállítások, pályázatok anyagának bírálatára
• önkormányzati-, közösségi- és magántulajdonban lévő művek, műegyüttesek, gyűjtemények, művésztelepi alkotások értékelésére
• képzőművészeti és iparművészeti alkotások restaurálásának elbírálására
• tervezőművészeti- és kézműves iparművészeti alkotások elbírálására, pl. termékminősítés, megkülönböztető (védjegyzett) jel bírálata

3.) A köztéri - közterületen valamint középületben elhelyezendő - képzőművészeti, iparművészeti alkotások (így különösen szobrok, emlékművek) elhelyezésével (áthelyezésével, lebontásával) kapcsolatban az 1991. évi XX. tvr. 109. §. (1., 2.) bekezdése szakvéleményezési kötelezettséget ír elő.
Szakvéleményezésre országosan a Képző- és Iparművészeti Lektorátus (1014 Budapest, Úri u. 54-56. Tel. 3567-444, Fax: 3561-764), Budapesten a Budapest Galéria (1056 Budapest, Szabad sajtó u. 5. Tel: 3188-097) az illetékes.
A szakvéleményezés fázisai: helyszíni konzultáció; tervbírálat; a modell; a kész mű művészi bírálata; felhasználásra való alkalmasságáról való állásfoglalás; a szerzői díj megállapítása.

4.) Az önkormányzatok jelképalkotó tevékenységének egyes kérdéseiről kiadott 1995. évi BM. közlemény (Önkormányzati tájékoztató, 1995/október) a jelképek zsűriztetését, az elfogadott jelképtervek és leírások nyilvántartását a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakmai illetékességébe utalja.

5.) A szakértői tevékenység egységes és áttekinthető gyakorlata érdekében kívánatosnak tartjuk az alábbi ajánlások figyelembevételét:

Művészeti szakvélemény adására csak a szakértői névjegyzékben szereplő szakértők jogosultak.
A szakintézményhez, vagy a szakértőhöz a felkérést lehetőleg a szakértés időpontja előtt 15 nappal írásban kell eljuttatni.
A szakértői munkában részt vevő szakértő tevékenysége ellenértékeként szakértői díjra jogosult, amelynek mértékét a felkérő szervezet, intézmény, magánszemély és a szakértő megállapodása alapján, előzetesen kell meghatározni.
A szakértők felkérésénél figyelmet kell fordítani az érdeknélküliségre, az elfogulatlanságra és az összeférhetetlenségre. A szakvéleményezett mű (művek) alkotójával (alkotóival), valamint megrendelőjével anyagi, üzleti, rokoni kapcsolatban, munkaviszonyban vagy szerződésben álló, továbbá a mű/művek létrehozásában közreműködött személy nem vehet részt a szakértői bírálatban.
A felkérhető szakértők körét a szakvéleményezendő mű/művek műfaji hovatartozása határozza meg. Ha az adott mű elbírálásához többirányú művészeti szakértelem szükséges, akkor egyszerre több terület szakértői is felkérhetők a szakértői tevékenységre.
Esetenként a mű szakvéleményezésébe más szakterület képviselői is bevonhatók. Pl. köztéri műalkotás szakvéleményezésébe építész, emlékműállítás esetén történész, restaurálási munka szakvéleményezésébe vegyész szakértő közreműködhet.
Egy-egy autonóm vagy alkalmazott mű, egyéni kiállítás, restaurálási tevékenység szakvéleményezéséhez minimum két szakértő részvétele szükséges. Nagy jelentőségű, nagy értékű művészeti alkotás, pályázati anyag, kollektív kiállítás esetében minimálisan három szakértő közreműködése ajánlott.
A szakértőkből álló bíráló bizottság szakmai tevékenységében a felkérő, megrendelő szervezet, intézmény, magánszemély képviselője, illetve megbízottja tanácskozási joggal vesz részt.

A szakértői vélemény ellen, annak tartalma miatt fellebbezni nem lehet, ugyanabban a tárgyban más szakértői bizottságtól azonban új szakértői vélemény kérhető. A szakvélemény formai okok (összeférhetetlenség, stb.) miatt a szakvélemény megrendelőjénél, a felhasználójánál vagy a kiállítójánál támadható meg panasz formájában.

6.) A Képző- és Iparművészeti Lektorátus a névjegyzékben bekövetkezett esetleges változásokat igyekszik naprakészen nyilvántartani. A névjegyzéket - amennyiben ezt a változások szükségessé teszik - újra közzé fogja tenni.
Jelen közzététellel a Művelődési Közlöny 1983. június 6-i, illetve ennek kiegészítéséül az 1986. július 2-i számában közzétett szakértői névjegyzék a hatályát veszíti.

Budapest, 1999. február 1.

Keszthelyi Ferencné
igazgató

(Kulturális Közlöny 1999/7. szám)